
Kérdezz-felelek
Tisztelt Lakótársunk!
A lakásszövetkezet vezetése és a lakásszövetkezeti iroda sem oszt fel pincéket, ez a lakóközösség önrendelkezéséhez tartozik. Abban azonban tudunk segíteni, hogy kimutassuk, mekkora terület jár egy-egy lakáshoz. Azt pedig, hogy a nagyobb pincehelyiségekben hol van megfelelő hely úgy lehet megtudni, ha az ajtókra kiírják, hogy melyik helyiségben melyik lakás tulajdonosa tartja a dolgait. A pincefelosztáshoz a küldött segítségét kell kérni, hívjon össze részközgyűlést és ezen kell dönteni arról, hogy melyik helyiségben ki tárolhatja a bútorait. Az, hogy valaki hátralékos még nem jelenti azt, hogy nem kaphat pincét.
Tisztelt Durucz Mónika!
Kérdéséből számomra az derül ki, hogy nem az Intercisa Lakásszövetkezet egyik épületéről van szó, mert a lakásszövetkezetnél nem "tűnik el" 6 millió forint, és a közüzemi számlák is rendesen vannak fizetve. Ha azt tapasztalják, hogy a társasházuk gazdálkodásával baj van, a közös képviselőt el kell számoltatni, ez elsősorban a számvizsgáló bizottság feladata, de a közgyűlés is megteheti. Valószínűleg a közös költség nem megfelelően van megállapítva, a bevételek nem fedezik a kiadásokat. "Pótdíjat" nem, de közös költség emelést, vagy ha annyira nagy a baj, egyszeri befizetést terjeszthet elő a közös képviselő, amit a közgyűlésnek kell elfogadni. Hogy ez mekkora mértékű legyen, a kiadások és az esetleges kintlévőségek (lakói hátralék) határozza meg.
Amennyiben további kérdése lenne, az elnok@intercisa.hu címen keressen meg.
Tisztelt Kiss Zsuzsanna!
A lakásszövetkezet minden lépcsőházába kifüggesztésre került a Házirend, ami minden lakóra kötelezettségeket ró. Az egyik ilyen kötelezettség az, hogy a lakók nyugalmát zavaró tevékenységet kérésre meg kell szüntetni. Amennyiben ez nem történik meg, az Önkormányzat szabálysértési irodájához lehet fordulni.
Tisztelt Berkó István!
A fűtési hő elszámolását a 104/2011. (VI. 29.) Korm. rendelet /a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet módosításáról/ szabályozza. A teljes rendeletet itt most nem ismertetném, azonban egyik fontos paragrafusát idézem:
"17/B. § (1) A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, fűtési célra felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányok (a továbbiakban: a fűtési díjmegosztási arányok) meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének - társasház esetében a szervezeti-működési szabályzat, lakásszövetkezetnél az alapszabály rendelkezéseivel összhangban meghozott - döntése alapján a következő módokon történhet:
a) az épületrészek fűtött légtérfogata alapján, vagy
b) fűtési költségmegosztók alkalmazásával, a 17/E. vagy 17/F. §-ban foglaltak szerint.
(2) A fűtési díjmegosztási arányokat a tulajdonosi közösség egy elszámolási időszakra állapítja meg úgy, hogy a fűtési díjmegosztási arányok összege 100%. A fűtési díjmegosztási arányok egy elszámolási időszakon belül nem változtathatók."
A lakásszövetkezet alapszabálya szerint a helyi ügyekben - a fűtési költségelosztás is ilyen - a részközgyűlés dönt. Mivel az Önök épületében két lépcsőház tartozik egy fűtési hőmennyiség-mérőhöz, így a két lépcsőház lakóközösségének a többségi határozata szükséges a döntés meghozatalához.
Amennyiben részletesebb választ szeretne, kérem keressen fel a lakásszövetkezet irodájában.
Tisztelettel: Sinkovics Béla elnök
Tisztelt Varga Bernadett!
Amennyiben tűzhelyet óhajt cserélni, előtte keresse fel az E-ON ügyfélszolgálatát a Vasmű úton és érdeklődjön a lehetőségekről. Hogy a tűzhelycsere után mennyi lesz a gázátalány, azt is ott tudják megmondani. Ha teljesen elektromos tűzhelyet szeretne, azt is be kell jelentenie, mert akkor a gázt hatóságilag kell kizáratni és a tűzhely biztonságos üzemeltetéséhez elektromos teljesítményt kell bővíttetnie.
Tisztelt Kardos Ferencné!
A klímaszerelés minden olyan házban lehetséges, ahol ehhez a lakóközösség többsége hozzájárult és a lakásszövetkezet által szabott feltételeknek megfelel a szerelés. Kérem, a részletek miatt keresse meg Kovács Gábor kollégámat a lakásszövetkezeti irodában ügyfélfogadási időben.
Tisztelt Szántó Zoltán!
Válaszul a rezsicsökkentő intézkedések eredményének a közös költségben megjelenő hatásáról szóló érdeklődésére közöljük, az április 1-től érvényes díjainkban az áram- és a szemétszállítás esetében a szolgáltatók árait vettük figyelembe. Az áramdíj csökkent 10 %-kal - ez érvényesült is az az április 1-től fizetendő díjakban -, de a szemétszállításnál jelenleg még díjcsökkentés az 1 évvel ezelőtti árakhoz képest nem volt. Vízdíj különbözetet a lakásszövetkezet nem fizet, így a közös költségben sem szerepel. Ha a szolgáltatók díjai jelentősen csökkenek, akkor a lakásszövetkezetünknél a küldöttgyűlésnek kell döntenie a csökkentésről. A határozatról minden tulajdonos értesítést kap.
Tisztelt Kissné Kocsis Julianna!
Mint ahogy az előző kérdésére adott válaszomban már leírtam, úgy vélem, hogy Önök nem váltak ki a lakásszövetkezetből, csupán a tagsági viszonyukat szüntették meg. Ebből kifolyólag minden költséget továbbra is fizetni kell, az általános költséget is. Hangsúlyozom, hogy ez a saját véleményem, ami nem jogi állásfoglalás, mivel a kérdésben nem konzultáltam jogásszal. Úgy gondolom, hogy a Lakásszövetkezetekről szóló törvényben leírtak alapján történő kiválással, társasházzá alakulással rendezhető a probléma.
Tisztelt Kissné Kocsis Julianna
Kiválás a lakásszövetkezetből
50. § (1) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai - amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen válhatnak ki.
(2) A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. Az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet alapszabályának a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; a részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített.
(3) A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát tartalmazó nyilatkozatot - a részközgyűlés határozatának, jegyzőkönyvének, jelenléti ívének és a meghatalmazásoknak másolatban történő megküldésével - az igazgatóság részére, írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni.
(4) A lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik.
(5) A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése dönt.
(6) A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
51. § (1) Ha a kiválásra önálló új lakásszövetkezet alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel elfogadja a megalakuló lakásszövetkezet alapszabályának tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet. Az önálló új lakásszövetkezet alapítására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a lakásszövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
(2) Önálló új lakásszövetkezet alapítása céljából történő kiválás esetén az 50. § (3) bekezdés szerinti írásbeli bejelentésre csak az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a lakásszövetkezet cégnyilvántartásba bejegyzésétől függően kerül sor.
(3) Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.
(4) A kiválási szándék írásbeli bejelentése és az 50. § (5) bekezdésében említett vagyonmegosztás után a létrehozandó társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat tervezetét véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos.
(5) A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az 50. § (3) bekezdés szerinti írásbeli bejelentésre csak a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően kerül sor.
(7) Az 50. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kiválni szándékozó önálló egység tag és a nem tag tulajdonosai a kiválással egyidejűleg nem kívánnak társasháztulajdont alapítani. Ebben az esetben az 50. § (5) bekezdésében említett vagyonmegosztás után létrejött közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását - a társasházakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.
A fenti idézetet a hatályos lakásszövetkezeti törvényből másoltam ki, ez a két paragrafus foglalkozik a lakásszövetkezetből való kilépés szabályaival. Az Ön leveléből azonban számomra az derül ki, hogy Önök (az épület) nem léptek ki a szövetkezetből (nem alapítottak új lakásszövetkezetet, vagy társasházat), csak a tagsági viszonyukat szüntették meg, amire az alábbi rész vonatkozik:
37. § (1) A tagsági viszony megszűnik, ha:
a) a tag meghal, vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik;
b) a tag a lakásszövetkezetből kilép;
c) a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik;
d) a tagot kizárják;
e) a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
(2) A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie. A tagsági viszony ezen időtartam elteltével szűnik meg.
Ebben az esetben véleményem szerint továbbra is fizetni kell a lakásszövetkezeti iroda fenntartásához szükséges költségeket, mert a törvény szerint:
A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei
44. § (1) A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost - a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetőleg terhelik.
Azt javaslom, hogy ha ki akarnak válni a szövetkezetből, a törvényi előírásokat mindenképen tartsák be, hogy a későbbiekben ez ne akadályozza a kiválási szándékot. Érdemes egy társasházakra specializálódott jogász véleményét is kikérni.
Hír kategóriák
