
Kérdezz-felelek
Tisztelt Kissné Kocsis Julianna!
Mint ahogy az előző kérdésére adott válaszomban már leírtam, úgy vélem, hogy Önök nem váltak ki a lakásszövetkezetből, csupán a tagsági viszonyukat szüntették meg. Ebből kifolyólag minden költséget továbbra is fizetni kell, az általános költséget is. Hangsúlyozom, hogy ez a saját véleményem, ami nem jogi állásfoglalás, mivel a kérdésben nem konzultáltam jogásszal. Úgy gondolom, hogy a Lakásszövetkezetekről szóló törvényben leírtak alapján történő kiválással, társasházzá alakulással rendezhető a probléma.
Tisztelt Kissné Kocsis Julianna
Kiválás a lakásszövetkezetből
50. § (1) A lakásszövetkezetből a műszakilag elkülönült, egy vagy több lakóépületben lévő lakások lakásszövetkezeti tag és nem tag tulajdonosai - amennyiben fenntartási (üzemeltetési, karbantartási, felújítási) költségtartozásuk, továbbá a lakásszövetkezet által a kiválni szándékozó önálló egység javára felvett hiteltartozásuk a lakásszövetkezettel szemben nem áll fenn - együttesen válhatnak ki.
(2) A kiválást a kiválni szándékozó önálló egység tagjainak és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel határozhatja el. Az e célból tartott részközgyűlésre a lakásszövetkezet alapszabályának a közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni; a részközgyűlés akkor is megtartható, ha az alapszabály ilyet nem rendszeresített.
(3) A kiváláshoz nincs szükség a lakásszövetkezet közgyűlésének hozzájárulására, azonban a kiválás szándékát tartalmazó nyilatkozatot - a részközgyűlés határozatának, jegyzőkönyvének, jelenléti ívének és a meghatalmazásoknak másolatban történő megküldésével - az igazgatóság részére, írásban be kell jelenteni. Az írásbeli bejelentést és nyilatkozatot legkésőbb a kiválást megelőző 90. napig kell az igazgatósághoz megküldeni.
(4) A lakásszövetkezetből minden negyedév záró napján lehet kiválni. A kiválással kapcsolatos összes költséget a kiválni szándékozó egység tag és nem tag tulajdonosai viselik.
(5) A kiválással kapcsolatos vagyonmegosztásról a lakásszövetkezet közgyűlése dönt.
(6) A kiválásra egyebekben a szétválás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
51. § (1) Ha a kiválásra önálló új lakásszövetkezet alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosainak összessége legalább kétharmados szótöbbséggel elfogadja a megalakuló lakásszövetkezet alapszabályának tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet. Az önálló új lakásszövetkezet alapítására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a lakásszövetkezet a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre.
(2) Önálló új lakásszövetkezet alapítása céljából történő kiválás esetén az 50. § (3) bekezdés szerinti írásbeli bejelentésre csak az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a lakásszövetkezet cégnyilvántartásba bejegyzésétől függően kerül sor.
(3) Ha a kiválásra társasháztulajdon alapítása céljából kerül sor, a kiválás feltétele, hogy a kiválni szándékozó önálló egység tag és nem tag tulajdonosai egyhangúlag elfogadják az alapító okirat tervezetét és benyújtsák a szükséges hatósági engedély iránti kérelmet.
(4) A kiválási szándék írásbeli bejelentése és az 50. § (5) bekezdésében említett vagyonmegosztás után a létrehozandó társasház leendő tulajdonostársai az alapító okirat tervezetét véglegesítik. A kiválás a társasháztulajdon bejegyzésének időpontjától hatályos.
(5) A létrehozandó társasház alapítására, szervezetére és működésére a társasházakról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) Az 50. § (3) bekezdés szerinti írásbeli bejelentésre csak a (3) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítését követően és olyan nyilatkozat megtételével egyidejűleg kerülhet sor, hogy a kiválásra a társasháztulajdon ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésétől függően kerül sor.
(7) Az 50. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell akkor is, ha a kiválni szándékozó önálló egység tag és a nem tag tulajdonosai a kiválással egyidejűleg nem kívánnak társasháztulajdont alapítani. Ebben az esetben az 50. § (5) bekezdésében említett vagyonmegosztás után létrejött közös tulajdon társasháztulajdonná való átalakítását - a társasházakról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően - bármelyik tulajdonostárs kérelmére a bíróság is elrendelheti.
A fenti idézetet a hatályos lakásszövetkezeti törvényből másoltam ki, ez a két paragrafus foglalkozik a lakásszövetkezetből való kilépés szabályaival. Az Ön leveléből azonban számomra az derül ki, hogy Önök (az épület) nem léptek ki a szövetkezetből (nem alapítottak új lakásszövetkezetet, vagy társasházat), csak a tagsági viszonyukat szüntették meg, amire az alábbi rész vonatkozik:
37. § (1) A tagsági viszony megszűnik, ha:
a) a tag meghal, vagy a nem természetes személy tag jogutód nélkül megszűnik;
b) a tag a lakásszövetkezetből kilép;
c) a tagnak a lakásra vagy más helyiségre vonatkozó tulajdonjoga vagy állandó, illetőleg időleges használati joga megszűnik;
d) a tagot kizárják;
e) a lakásszövetkezet jogutód nélkül megszűnik.
(2) A kilépés szándékát az igazgatóságnak írásban be kell jelenteni. Az alapszabályban kell meghatározni, hogy a kilépésre vonatkozó bejelentés és a tagsági viszony megszűnése között milyen időtartamnak kell eltelnie. A tagsági viszony ezen időtartam elteltével szűnik meg.
Ebben az esetben véleményem szerint továbbra is fizetni kell a lakásszövetkezeti iroda fenntartásához szükséges költségeket, mert a törvény szerint:
A nem tag tulajdonos jogai és kötelezettségei
44. § (1) A nem tag tulajdonost megilletik mindazok a jogok és terhelik mindazok a kötelezettségek, amelyek a tag tulajdonost - a lakásszövetkezet által a tagnak nyújtott szolgáltatások, a lakásszövetkezet vállalkozási bevételei, illetőleg az ezekkel kapcsolatos költségek kivételével - megilletik, illetőleg terhelik.
Azt javaslom, hogy ha ki akarnak válni a szövetkezetből, a törvényi előírásokat mindenképen tartsák be, hogy a későbbiekben ez ne akadályozza a kiválási szándékot. Érdemes egy társasházakra specializálódott jogász véleményét is kikérni.
Tisztelt Horog Zoltán!
Kérdéséből sajnos nem derül az ki, hogy hol lakik, ezért csak általánosságban tudok válaszolni. Az Intercisa Lakásszövetkezet területén a klíma felszereléséhez a lakóközösség és az igazgatóság hozzájárulása szükséges. A felszereléshez csak akkor járulunk hozzá, hogyha a kondenzvizet visszavezetik az erkélyre – ha ez nem lehetséges, akkor a lakásba – és azt erre alkalmas edénybe felfogják. Nem megengedhető, hogy a kondenzvíz a homlokzaton folyjék végig, vagy szeles időszakban más lakások ablakaira, esetleg a lakásokba kerüljön. A hőszigetelt homlokzatra való helyezésnél a megfelelő tömítésre kell odafigyelni. Amennyiben az Ön lakása földszinten van, a kondezvíz levezethető a járdáig, az senkit nem zavarhat.
Tisztelt Kissné!
A Dunaújvárosi Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 32/2012.(VI.8.)1 önkormányzati rendelete az állattartásról kimondja pontosan az ebtartásra vonatkozó szabályokat. Az Intercisa Lakásszövetkezet nem végrehajtó szerv ezért panasszal az Önkormányzat Városüzemeltetési és Városfejlesztési Osztályához szabálysértési feljelentéssel kell fordulni.
Köszönjük hogy érdeklődésével honlapunkat tisztelte meg
Tisztelettel: Jelinek Roland műszaki vezető
Tisztelt Attila!
A lakásszövetkezet jelenleg hatályos házirendje a www.intercisa.hu oldalon a Szövetkezetről - Szabályzatok - Házirend alatt található. Rövidesen elkészül nyomtatott formában is a Tűzvédelmi Szabályzattal együtt, amit minden tag megkap a küldöttjén keresztül.
Tisztelettel: Sinkovics Béla
Tisztelt M-K Mónika!
A közös költséget mindig a tárgyhónapra fizetik a tulajdonosok. Fizetési határidő a tárgyhónap utolsó napja, ami azt jelenti, hogy az utolsó munkanapon a közös költségnek meg kell érkeznie a lakásszövetkezet bankszámlájára. Csekkes befizetés esetén legkésőbb a tárgyhónap utolsó munkanapját megelőző 3. munkanapon kell befizetni a díjat, mert a pénzforgalmi átfutási idő 3 munkanap jelenleg. Pénztári és kártyás fizetésnél az összeg jóváírása a befizetéssel egyidejűleg történik.
Üdvözlettel: Czellerné Szloboda Aranka gazdasági vezető
Tisztelt Tóth Kinga!
Az olyan típusú épületekben, mint az Önöké is, nagyobb alapterületű pincerekeszeket alakítottak ki az építés alkalmával, amelyeket akár három-négy, vagy még több lakó is használhat közösen. Az épület átadásakor valamilyen logika szerint kiosztásra kerültek a helyek, de sajnos a lakásszövetkezetnek jelenleg semmilyen kimutatása nincs arról, hogy melyik pincét mely lakók használhatják.
Véleményem szerint kérje a küldött és a lépcsőházban régebb óta lakók segítségét abban, hogy melyik az Önök által használható pincerész. Ha nem sikerülne a kérdést rendezni, a lakásszövetkezet készíthet felosztási tervet, amit részközgyűlés keretében lehet megvitatni, elfogadni. Addig is azt javaslom, hogy a pinceajtókra vezessék fel, hogy melyik lakásból használják a helyiséget.
Tisztelettel: Sinkovics Béla
Tisztelt Batári Gergő!
A 15. évfolyam 5. számában megjelent cikket Tóth László, a lakásszövetkezet akkori elnöke jegyezte. A 12. évfolyam 2. számában megjelet cikk írója pedig Dr. Orbán Zsolt, a lakásszövetkezet akkori jogásza volt.
Örülünk, ha ezekkel a cikkekkel hozzájárulhattunk a szakdolgozata elkészítéséhez. Kérem, továbbra is olvassa a Lakásunk című újságot.
Üdvözlettel: Sinkovics Béla elnök
Tisztelt Hanák Úr!
Nagy örömmel olvastam hozzászólását az Alapszabály módosításához, mert ez számomra azt jelenti, hogy a tagjaink (egy része) olvassák a lakásszövetkezet honlapját és érdeklődnek a lakásszövetkezet életében bekövetkező változásokról. A konkrét hozzászólással kapcsolatban a következőket válaszolom:
a lakásszövetkezetekről szóló törvény a következőképpen fogalmaz:
III. Fejezet
Tulajdoni és használati viszonyok a lakásszövetkezetben
13. § (1) Az alapszabály
a) meghatározza a tag vagy a nem tag tulajdonában vagy használatában lévő lakás használatának, hasznosításának szabályait a lakásszövetkezet rendeltetésének megfelelően;
b) ha lakóépület esetén a lakásszövetkezet vagy a tag, továbbá a nem tag tulajdonos tulajdonában álló nem lakás céljára szolgáló helyiségben a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó, vagy szexuális vagy erotikus szolgáltatásra irányuló tevékenységet kívánnak folytatni, valamint, ha szexuális terméket és segédeszközt kívánnak árusítani vagy forgalmazni, a lakóépület rendeltetésének megfelelően megtilthatja a nem lakás céljára szolgáló helyiség használatát és hasznosítását vagy meghatározhatja használatának és hasznosításának szabályait.
(2) Az alapszabályban a lakás egészének vagy egy részének a nem lakás céljára történő használatára, hasznosítására, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségben folytatható tevékenység feltételeire megállapított szabályok - amelyek nem lehetnek e törvény rendelkezéseivel ellentétesek vagy annál szigorúbbak - a használat jogcímétől függetlenül a mindenkori használó részére is kötelezőek.
A fentiekre tekintettel az Alapszabályban leírtak a törvény szövegét tükrözik vissza, azzal nem ellentétes és nem szigorúbb, de nem is megengedőbb. Abban az esetben, ha valaki a lakásában játéktermet, nyilvánosházat szeretne üzemeltetni, az Önkormányzat építési hatóságától erre engedélyt kell, hogy kérjen. Az engedély megadásához a lakásszövetkezetnek is hozzá kell járulnia. Az igazgatóság ebben az esetben is a lakóközösség véleményének a kikérése után tud csak hozzájurlni a lakás funkcióváltásához. Ez azt jelenti, hogy ha a lakóközösség nem szeretne ilyen tevékenységet az épületben, az igazgatóság nem ad erre engedélyt.
Tisztelt Hanák Ferenc Úr!
A feltett kérdéseire válaszolnánk röviden.
A lépcsőházi vízdij összegének kialakulása a következő képen történt. A 2010.-es évben nem volt vízdij és szennyvízkezelési dij számlázva, ezért a tavalyi és az idei vízdij (3968.-Ft) + szennyvízkezelési díj (1791.-Ft) látszik a költségtájékoztatón ami összesen 5759.- Ft. Amit még erről tudni kell, hogy a vízóra a Kallós D. 28.-ban van és az ott keletkezett összeg van szétosztva a 26.-os és 28.-as lépcsőház között.
A lépcsőház takarítási költsége és a hó eltakarítás a következő képen alakul. A küldött által (Keresztes József) megrendelésre került a kézi és a gépi hó eltakarítás is. Január, Február, valamint a márciusi hónap fele lett kiszámlázva az épületnek. A kézi hó eltakarítást a takarító vállalkozó végzi általány díjban ami (1600.-Ft/hó) tehát 4000.-Ft a költségtájékoztatóban. A gépi hókotrás az utca járda szakaszát is érinti só szórással együtt. (1688.-Ft/hó) azaz 4220.-Ft a költségtájékoztatóban. A többi tétel a lépcsőházi takarítás (5600.-Ft/hó) azaz 44800.-Ft a költségtájékoztatóban. Összesen 53020.- Ft
A felújítással kapcsolatos egyéb szolgáltatási tétel részletezése 38748.-Ft-ba került a villámhárítók kivitelezéséhez szükséges tervezés. A fennmaradt 4400.-Ft pedig a felújítási hitelhez (szigetelési hitel) tartozó Fundamenta lakástakarék kiutalás késése miatt, szükséges volt a hitel visszafizetés határidejének a módosítására. Összesen 43148.-Ft
A lépcsőház festése pedig mindig elhangzik a lakógyűléseken de a megfelelő szavazatot még nem sikerült elérni egyszer sem, ezért valószínű, hogy nincs a lépcsőház, kifestve. Amennyiben a határozatképes lakógyűlési jegyzőkönyvben szerepel a lépcsőház belső festése akkor az iroda intézkedik a kivitelezésről.
Reméljük válaszunk kielégítő és elfogadható az Ön számára további kérdéseire továbbra is állunk rendelkezésére.
Dunaújváros, 2011. november 5. Tisztelettel: Jelinek Roland műszaki vezető
Hír kategóriák


